SZÍNHÁZonline

Sabine Reich: Vakfolt

Mi a baj a német színházzal? - RÉSZLET a Színház novemberi számában megjelent cikkből

...a társulat eleve szavatolja a mûvészi minôséget és folyamatosságot, a rendezôi színház pedig az utolsó kritikai fórum, amely képes felszabadítani a szövegeket meg a diskurzusokat; míg a városi színház a maga egészében a mûvelôdés és a kritika helyszíne. Ilyenek szeretnénk lenni, de ilyenek éppenséggel nem vagyunk.

 

Rádai Andrea: Bennünk dől el a mese vége

Mese az igazságtételről, avagy a hét szamuráj – KRITIKA

A második felvonás hirtelen félbeszakad, és egy másik világ, Tatárszentgyörgy jelenik meg a színpadon.

 

Urbán Balázs: Hősök nélkül

Bulgakov: Álszentek összeesküvése – KRITIKA

A komáromi előadás legkevésbé hangsúlyos szála mindenesetre éppen az álszentek összeesküvése – az „Őfelsége komédiása" a bemutató jelentéstartalmát sokkal inkább fedő választás lehetett volna.

 

Gerold László: Szenvedély és szenvedés

Kosztolányi Dezső: Édes Anna – KRITIKA

...az előadás szövegkönyve a regény céltudatosan karcsúsított változata, számos részlet mellőzésével készült.

 

Előfizetési felhívás!

14 számot kapsz, ha most előfizetsz a lapra.

Az idei novemberi és decemberi lapot ingyen postázzuk előfizetőinknek. Éves előfizetési díj: 4.500 Ft.

 

Antal Klaudia: Az élet kint rekedt

KB35 Inárcs: Engedjki! – KRITIKA

Bár az előadás közepén itt is megkapjuk a vendég szerepét, azonban nem válunk az előadás részesévé: nem érnek minket igazi kérdések, nem kapunk lehetőséget a közös játékra...

 

Proics Lilla: Te döntesz

A székelyudvarhelyi dráMa kortárs színházi találkozóról – KRITIKA

Az ötnapos program tíz előadásából négy nem volt rossz, négy jó volt, kettő meg olyan, amely után éjszaka nem tudtam aludni. Ez jó fesztiválmérleg.

 

Kovács Natália: Sárgával kikövezve

STEREO Akt: WE HEAR YOU – HALLGATLAK! – KRITIKA

...a karakterekben úgy keverednek az előadók civil tulajdonságai a mesehősök jellemzőivel, hogy nem mindig eldönthető, melyik melyikükre igaz.

 

Antal Klaudia: A fácánokat lelövik

Pintér Béla: Fácántánc – KRITIKA

Pintér az igazgató, azaz a hatalom metaforájának a fácánt választja: egy olyan madarat, mely társaival csak addig képes békességében élni, míg úrrá nem lesz rajta a féltékenység.

 

Tarján Tamás: Átmenni a téren

Nádas Péter–Vidovszky László: Találkozás – KRITIKA

Eszenyi nem elégszik meg az előzmények szóbeli felidézésével. Változatos videotechnikai módozatokat alkalmazva benépesíti figurákkal a színteret, játékteret.

 

Herczog Noémi: Messze, vagy sehol

Simon Stephens: Harper Regan – KRITIKA

Az előadás kezdetén Fullajtár Andrea előnytelenül öltözött, önmagát elfogadni nem képes, nekünk végig háttal álló nőt alakít. Még a nézővel sem mer szembenézni.

 

Miklós Melánia: Mindennapi félelmeink

Oleg Presznyakov – Vlagyimir Presznyakov: Terrorizmus – KRITIKA

Az előadás vándorlós koncepciója, azaz a két játéktér közötti váltogatás és a nézők sétáltatása ezzel szemben rendezői bizonytalanságról tanúskodik. Mintha Bagó nem hinné el, hogy az anyag e nélkül is elég érdekes.

 

Polcürítés

Nyílt nap a Színház szerkesztőségében október 20-án, kedden

 

Szántó Judit: Egy piknikus oszlopszent

Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon – KRITIKA

Az Oszlopos Simeon a maga korában tartalmával számított forradalminak; ma sem csillogtat avantgárd vonásokat. A hagyományos dráma ma is rugalmasnak tetsző, tágítható-megújítható potenciáljával válik ki...

 

Kovács Dezső: Yuppie-keringő

Urs Widmer: Top Dogs – KRITIKA

Foszlányokban némi humor is felcsillan néha a feszes tréningszituációk közepette, ebből többet is elviseltem volna. A produkció így is mozgalmas, néhol üdítően, frivolan játékos.

 

Kolozsi László: Homárszuflé a cigányoknak

Kovács Márton – Mohácsi testvérek – Parti Nagy Lajos: Köd utánam – KRITIKA

A humoros epizódok némelyike túlburjánzik, felesleges hajtásai még nincsenek lenyírva, és ez a beköpés-, beszólás- és tréfaáradat annyira ellepi a darabot, hogy a fő történetszálat olykor nem is látni a dzsungelében.

 

Turbuly Lilla: Kilépések

Textúra – KRITIKA

Az „egy festmény – egy színész" felállásból következően monológokat hallhattunk, és a szövegek többsége a festményen szereplő figurát szólaltatta meg – mintha az kilépett volna a kép keretei közül.

 

Eörsi és az Eörsi-színház (részlet)

Eörsi Istvánra – halálának tízedik évfordulóján – Pályi András emlékezik

A színházi Eörsiről szólnék, pontosabban Eörsi színházáról, hogy úgy mondjam, a szó tágabb értelmében arról az életszínházról, amelynek ő egy személyben ihletője, animátora, értelmezője és főhőse volt.

 

E-könyv: Eörsi István a Színházban

Tíz éve ment el Eörsi István. E-könyvben gyűjtöttük össze a Színház folyóiratban publikált cikkeit. Kőrössi P. József személyes emlékeit idézi fel a barátról, pályatársról.

 

Kovács Dezső: Egy szabad ember

Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére – KRITIKA

Ha van hiteles McMurphy, akkor jó eséllyel megszülethet egy működőképes Száll a kakukk fészkére-előadás.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 5 / 49
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés